Románia 1998-ban hozott törvényt azon polgárai kárpótlásáról, akik két dél-dobrudzsai megye (az úgynevezett Kvadriláter) Bulgáriához való 1940-es visszacsatolásakor veszítették el vagyonukat: az érintettek - vagy örököseik - jelenlegi lakhelyük megyei tanácsainál jelenthették be kárigényüket. A jogszabály szerint nemcsak a szomszédos országhoz került ingatlanvagyonukért, hanem oltott gyümölcsfáikért, dinnyeföldjükért, learatatlan kukorica-, napraforgó- és gyapottermésükért is kártérítést igényelhettek.
2003-ban hasonló törvényt fogadtak el (a Szovjetunióhoz került) Besszarábia és Észak-Bukovina elvesztése miatt károsult román állampolgárok kárpótlására. A két jogszabály alapján csaknem tízezer megoldatlan kárpótlási kérvény gyűlt össze: ezek elbírálásáról és kifizetéséről rendelkezik a szerdán kihirdetett törvény.
A kárpótlásokat a kérvények iktatásának sorrendjében, öt évre elosztva, 20 ezer lejnél nem kisebb éves részletekben fizeti ki a pénzügyminisztérium az Országos Ingatlan-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) által kiállított utalványok alapján. A 20 ezer lejnél kisebb kárpótlásokat egy tételben fizetik ki.
A főleg törökök és tatárok lakta Kvadriláter a török uralom alóli felszabadulás (1877) után Bulgária része volt, és a második Balkán-háború nyomán 1913-án került Romániához, amely betelepítésekkel negyed évszázad alatt jelentősen - csaknem 30 százalékra - növelte a román lakosság arányát.
Besszarábia (amelynek területe a déli részétől eltekintve nagyjából a mai Moldovai Köztársaságnak felel meg) 1918 és 1940 között Nagy-Romániához tartozott. A területet 1940-ben a Ribbentrop-Molotov paktumra hivatkozva megszállta a Szovjetunió, 1941-44 között a tengelyhatalmak oldalán háborúba lépő Románia visszaszerezte, de a második világháborút lezáró békeszerződés megerősítette a terület feletti szovjet fennhatóságot.